Körletrend és BARÁTSÁG

28 évesen, elmondhatom magamról, hogy viszonylag sok olyan dolog birtokában vagyok, amik az én számomra sokat jelentenek. Van például egy szerető férjem, egy imádni való kislányom, van egy szép otthonunk, rengeteg tárgyunk és közös emlékünk, itt van nekünk édesanyám is, aki mindig mellettünk áll és szinte értünk, de főleg az unokájáért él és végül de egyáltalán nem utolsó sorban, vannak BARÁTAIM. Barátok, akik nekem mindig is nagyon sokat jelentettek és rövidebb-hosszabb ideje kísérik életemet. Akik ismernek és ide tartoznak, úgyis tudják, hogy róluk beszélek, de mivel ez a bejegyzés a Ruhaotthon blogjába íródik, így csak egyet emelnék ki közülük, aki egyben a legrégebb és így leghűségesebb barátom is, akivel ezt a közös boltocskát tervezzük megnyitni 3 nap múlva : ö Olgi :)
A sztorink még 10 évesen kezdődött, akkor kerültünk egy osztályba egy pécsi suliban ....és ennek a történetnek remélem sosem lesz vége :) Amikor a gimit elvégeztük, ugyanoda jelentkeztünk továbbtanulás céljából is, de egyikünk sem bírta túl sokáig a gyöngyösi főiskola közgazdász szakát...nem is értem miért ?Ezek után pár évre nagyon elsodort minket az élet egymás mellől, de azért beszéltünk, találkoztunk néha.
Én akkoriban ismertem meg jelenlegi férjemet, aki bár pécsi születésű, de élete nagy részét Sopronban töltötte. Olgi nagybátyja, már akkor és azóta is Sopronban lakott és már akkoriban is mondogatta, hogy ő bizony egyszer ide fog költözni. Nálunk a megismerkedés után 1 évvel dőlt el, hogy Sopronban folytatjuk tovább, pár nap alatt összepakoltunk és ide cuccoltunk. Ha jól emlékszem, még azon a nyáron felhívott Olgi, hogy eljönnének pár napra, a bátyjával együtt mert ők most már ide költöznek és a tesója állásinterjúra jön. Eljöttek, de a költözésből nem lett semmi.
Aztán rá 2 évre nyáron és Ausztriában találtam munkát, MÖRBISCHen, felszolgálóként. Akkor felhívtam és rábeszéltem, hogy jöjjön el nyárra dolgozni és jött. Együtt laktunk egész nyáron, de a szezonnak vége lett és Olgi úgy döntött BÉCSbe költözik az egyik lánnyal közösen és ott próbál szerencsét. Ezután volt még pár év ANGLIA majd megint Bécs, míg végül Szekszárdon kötött ki kb 1 évvel ezelőtt. Akkor született meg a sok éven át kialakult gyűjtőszenvedély okán a boltnyitás gondolata, végre Sopronban.Ekkor nekem már családom volt, de azért nagyon örültem, hogy végre közelebb leszünk egymáshoz és tényleg Sopronba jön.
Pár hét múlva csörög a telefonom, fura is volt egyébként, hogy nagy a csend Olgi részéről, majd közölte hogy akkor ő megnyitja a boltot, már meg is van a "megfelelő" üzlethelyiség és azt álmodta, hogy nagyon szuper lesz és minden tökjó......SZEKSZÁRDon. Lesokkolt.
Áprilisban megnyílt a bolt és be is indult, de ekkor történt valami, amire szerintem se ő sem én nem számítottunk, megérkezett az életébe a szerelem, ami alapból még nem olyan fura egy huszonéves lány életében, de ebben a mesében a herceg, egy SOPRONI fiú lett :)
Na ekkor már dörzsöltem a tenyerem és tudtam, hogy nyertem :D
Szép lassan, hónapok alatt megfogalmazódott a TERV : Olgi is és a bolt is
SOPRONba költözik :)
Hosszú évek kitartó munkájának és L segítségének köszönhetően sikerült ezt a lányt 8 év után végre SOPRONba csalogatni és így alakul a kis boltocska, ami jövő héten szerdán immáron és végérvényesen megnyitja kapuit előttetek. Találhattok itt ruhákat, könyveket, ajándéktárgyakat és két lányt, akik a szívüket és lelküket is beletették ebbe az üzletbe, hogy nektek tetszen :)

A sztori itt tart jelenleg és mivel kicsit hosszúra sikeredett, remélem nem untátok halálosan, de a körletrend majd a következő bejegyzésben kap helyet :)